8 stratégiai lépés, amivel az európai turizmus az élen maradhat
Bár Európa továbbra is a globális turizmus megkérdőjelezhetetlen központja, a verseny egyre élesebb a kontinensek között. A Turisztikai Világtanács (WTTC) legfrissebb felmérése szerint ahhoz, hogy a régió megőrizze vezető szerepét, nyolc kulcsfontosságú területen kell azonnali lépéseket tenni. Ezek a területek a digitális vízumoktól kezdve a mesterséges intelligencián át a munkaerőhiány kezeléséig terjednek.
A WTTC vallettai (Málta) globális csúcstalálkozóján bemutatott „Travel & Tourism in Europe: A Deep Dive Into Growth, Outlook and Policy” című elemzés rávilágít: az európai turizmusban hatalmas növekedési potenciál rejlik. Ehhez a döntéshozóknak és a szektornak szorosabban együtt kell működniük, mint valaha.
Lenyűgöző számok: A turizmus az európai gazdaság motorja
A szektor gazdasági súlya vitathatatlan. A jelentés adatai szerint a turizmus közel 3000 milliárd dollárral járult hozzá Európa GDP-jéhez, ami a régió teljes gazdasági teljesítményének 9,4%-át tette ki. Ráadásul a szektor több mint 40,7 millió munkahelyet biztosít. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik európai munkavállaló a turizmusból él.
A kilátások is biztatóak: a szektor növekedését idén 3,1%-ra jósolják, ami messze felülmúlja a teljes európai gazdaságra vetített 1,1%-os bővülést.
A WTTC nyolc ajánlása: Így maradhat az európai turizmus az élen
Gloria Guevara, a WTTC elnök-vezérigazgatója kiemelte: a világutazók csaknem fele ma is Európát választja. Ugyanakkor az újabb növekedési hullámért meg kell küzdeni. Ehhez a jelentés nyolc konkrét cselekvési pontot határoz meg:
1. Zökkenőmentes és biztonságos utazás
A Schengeni állaamok jelentősen kevesebb többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki, mint a járvány előtt. A WTTC sürgeti a digitális schengeni vízumok bevezetését. Emellett kéri a megbízható utazói programok (mint az amerikai Global Entry) EU-s szintű elismerését, valamint a repülőtéri biometrikus rendszerek felgyorsítását.
2. Utazási piacok diverzifikálása
2025-ben a nemzetközi érkezések csaknem háromnegyede Európán belüli utazásokból adódott. Bár ez erős belső piacot jelez, a régió turisztikai egyenlege negatív a tengerentúli kapcsolatokban. Az európaiak többet költenek külföldön, mint a távoli kontinensekről érkezők nálunk. Különösen az ázsiai piacok (Kína, Japán, Dél-Korea) lemaradása szembetűnő. Ezért célzott marketingkampányokra és könnyített vízumfolyamatokra van szükség.
3. A beruházások serkentése
Bár a turisztikai beruházások elérték a 259 milliárd dollárt, ez még mindig elmarad a 2019-es szinttől. Emellett messze elmarad Ázsia vagy Észak-Amerika számaitól is. A WTTC azt kérte az EU-tól, hogy a turizmust kiemelt stratégiaként kezelje a 2028–2034-es pénzügyi keretben. Továbbá közvetlen hozzáférést biztosítson a fejlesztési forrásokhoz – különösen a KKV-k számára.
4. Fenntarthatóság és klímaalkalmazkodás
A turizmus felelős az európai üvegházhatású gázok kibocsátásának 6,3%-áért, ám ez az intenzitás folyamatosan csökken. Mivel a mediterrán térség (mely a költések több mint felét adja) erősen kitett a felmelegedésnek és a vízhiánynak, elengedhetetlen a fenntartható légi és tengeri üzemanyagok elterjesztése. Ugyanilyen fontos az adaptációs beruházások felgyorsítása.
5. Felelős desztinációmenedzsment
A jóslatok szerint 2036-ra az Európába érkező külföldi látogatók száma elérheti az 1,14 milliárdot. Ezért a helyi közösségeket, a lakhatást és a mobilitást védő, a vendégáramlást okosan elosztó eszközökre van szükség. A mennyiségi szemlélet helyett az értékalapú turizmusra kell áttérni.
6. Munkaerőbevonzás és szakképzés
A turizmus az fiatalok egyik legnagyobb foglalkoztatója. Ugyanakkor a munkaerőhiány drámai: Németországban és Görögországban 2035-re akár 26-27%-os szakemberhiány is kialakulhat. A szakképzési utak, a turisztikai készségútlevelek és az ifjúsági csereprogramok fejlesztése elengedhetetlen.
7. A mesterséges intelligencia integrációja
Az AI használata versenyelőnyt jelent, különösen a keresletmenedzsmentben és a személyre szabott élményekben. A WTTC hangsúlyozza: a KKV-kat célzott támogatásokkal, oktatással és közös digitális eszközökkel kell segíteni. Így nem maradnak le a technológiai forradalomban.
8. A közlekedési hálózatok bővítése
A vidéki, szigeti és periférikus régiók bevonása érdekében elengedhetetlen az összehangolt, átszállásmentes multimodális közlekedés (vonat, repülő, hajó együttes integrációja) fejlesztése. Emellett szükséges az átláthatóbb jegyvásárlási rendszerek kiépítése.
Az európai turizmus szupersztárjai: Németország és Spanyolország az élen
Az európai országok közül Németország büszkélkedhet a legnagyobb turisztikai gazdasággal (566 milliárd dollár). Őt követi az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország.
Ugyanakkor a nemzetközi vendégköltések terén Spanyolország a verhetetlen bajnok 130 milliárd dollárral. Itt egy-egy külföldi utazó átlagosan 796 dollárt költ – ez 1,7-szerese az európai átlagnak.
A csúcstalálkozónak otthont adó Málta szintén kiemelkedő évet zárt: a turisztikai szektor 16,8%-kal növekedett. Részesedése 16,6%-os volt a szigetország GDP-jéből, és minden ötödik munkahelyet a turizmus biztosított.
Mit hoz a jövő az európai turizmus számára?
A WTTC előrejelzései szerint a következő évtizedben az európai turizmus GDP-hozzájárulása évente átlagosan 2,2%-kal nő majd. 2036-ra a szektor értéke elérheti a 3800 milliárd dollárt. Emellett több mint 50 millió embernek ad majd munkát szerte a kontinensen.
A labda most az EU és a nemzeti kormányok térfelén pattog: a készülő európai fenntartható turisztikai stratégia és a következő EU-s költségvetési ciklus tárgyalásai vissza nem térő alkalmat kínálnak arra, hogy a szektor végre megkapja az őt megillető stratégiai figyelmet és támogatást.
Forrás: HotelNewsResource

