Kiemelt hírSzálláshely hírek

Kánikula helyett hűvös hegyvidék: Így kavarja fel a nyári szezont a „Coolcation” trend

Coolcation: új utazási trend hódít a hőség elől menekülők körében

Az elmúlt néhány év európai nyarai sok utazónál áttörték a lélektani határt. A mediterrán térségben tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedő hőmérséklet, a folyamatosan pörgő klímaberendezések, az aszályok és a perzselő beton sokak számára már inkább jelent nyűgöt és fizikai megterhelést, mintsem felhőtlen kikapcsolódást. Ebből a felismerésből született meg a nemzetközi utazási piacon a „Coolcation” kifejezés — ami a hűvös (cool) és a vakáció (vacation) szavak összevonásából jött létre —, és ami leegyszerűsítve annyit tesz: az utazók a megszokott tengerparti hőség helyett tudatosan hűvösebb, mérsékeltebb klímájú régiókba szervezik a nyári szabadságukat.

Észak és a hegyvidékek nyernek a nyári foglalások átrendeződésével

A nemzetközi foglalási platformok és turisztikai elemzőházak — köztük a Hospitality Net és a Trip.com — friss adatai meglepően gyors és látványos eltolódást mutatnak. A hűvösebb éghajlatú úti célokra (például a skandináv államokra, Izlandra, Svájcra, valamint az alpesi régiókra) irányuló nyári keresések iránti érdeklődés 74%-kal ugrott meg a korábbi évekhez képest. Ezzel párhuzamosan a skandináv és az alpesi szállodák nyári foglaltsági mutatói (Occupancy) 12–18%-os növekedést produkáltak, miközben a dél-mediterrán régiók hagyományos július-augusztusi csúcsszezonjában 5–8%-os elmaradás volt tapasztalható a szélsőséges hőhullámok miatt. Egyre több utazó dönt úgy, hogy a zsúfolt, perzselő strandok helyett inkább a 22–25 fokos, kellemes időjárást kínáló természetvédelmi területeket és hegyvidékeket választja.

A mediterrán szállodák szezonja is átalakul

Ez a folyamat természetesen nem jelenti azt, hogy a tengerpartok kiürülnének, de a szezonalitás szerkezetét alaposan megváltoztatja a mediterrán térségben. A dél-európai szállodákban a hagyományos július-augusztusi csúcsszezon kezd túlságosan forróvá és megterhelővé válni, ezért a vendégek egy része áttér a tavaszi és az őszi hónapokra. A foglalási adatok szerint a mediterrán térségben a tavaszi (április–május) és az őszi (szeptember–október) elő- és utószezoni foglaltság 22%-kal emelkedett, átvéve a nyári csúcsszezon súlypontját. Ezzel párhuzamosan azoknak a tengerparti házaknak, amelyek nyáron is meg akarják tartani a vendégkörüket, komoly infrastrukturális beruházásokat kell végrehajtaniuk: a nagy teljesítményű, energiahatékony hűtési rendszerek, az árnyékolástechnika, valamint a kora reggeli és késő esti programok szervezése ma már elengedhetetlen a túléléshez.

A Mátra és a Bükk is profitálhat a hűvösebb nyaralásokból

A magyarországi szállodáknak és turisztikai szolgáltatóknak szintén érdemes nagyon figyelniük ezt a folyamatot. A hazai középhegységek — mint a Mátra, a Bükk vagy a Bakony —, valamint a zöldkörnyezetben fekvő tóparti és erdei wellness hotelek kifejezetten nyerhetnek ezen a struktúraváltáson. A hőség elől menekülő belföldi és környékbeli utazóknak a magyar vidéki hotelek nagyon jó és könnyen elérhető alternatívát jelenthetnek.

A szállodáknak a hosszabb utószezonra is fel kell készülniük

Ugyanakkor a hazai piacon is fel kell készülni arra, hogy a nyarak forróbbá, míg az őszi hónapok hosszabbá és enyhébbé válnak. A szállodáknak érdemes a termékkínálatukat is ehhez igazítaniuk: a kerékpáros, a túrázós, a kutyabarát vagy a gasztronómiai csomagajánlatok szezonalitása simán kitolható akár november közepéig is, miközben a nyári hónapokban a belső terek tökéletes klímakomfortja és az árnyékos pihenőterületek megléte válik a vendégelégedettség legfőbb mérőszámává.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük