A helyiek lázadnak a tömegturizmus ellen – jogos a felháborodás?
Az elmúlt évben szokatlan jelenségnek lehettünk tanúi: több európai nagyvárosban a helyiek vízipisztolyokkal „támadtak” a turistákra, látványos és hírértékű tiltakozást keltve a tömegturizmus ellen. Bár kezdetben ez inkább tréfás epizódnak tűnt, 2025-ben a demonstrációk nagyobb szabásúak és szervezettebbek lettek, főként Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban. Franciaországban ezzel szemben nem figyelhető meg hasonló mozgalom, ami jól mutatja: a turisták koncentrációja és az abból fakadó problémák térségenként nagyon eltérők.
A tömegturizmus árnyoldalai
A tiltakozások hátterében a helyiek mindennapjait jelentősen megnehezítő tömegturizmus áll. A gazdasági előnyök kétségtelenek – a WTTC adatai szerint a turizmus a globális GDP több mint 10%-át adja, Spanyolországban például 15%-ot –, de a helyiek számára sokszor inkább hátrányokkal jár. Santorini, Mykonos vagy éppen az olasz hegyvidéki falvak tömött utcái élesen szemben állnak a közösségi médiában idealizált képekkel.
A kritika nem a turizmus teljes megszüntetését célozza, hanem annak túlkapásait. A problémák közé tartozik az ingatlanpiacra nehezedő nyomás, a zsúfoltság, a környezeti károk és a hajókirándulások hatása. A modern óceánjárók akár 5 000 utast zúdítanak egyszerre egy városra, miközben a helyi gazdasági haszon elenyésző. Velencében például már megtiltották a legnagyobb hajók belépését a lagúnába, ám ez újabb gazdasági nehézségeket is hozott.
Airbnb és a lakhatási válság
A rövid távú lakáskiadás szintén a tiltakozások középpontjában áll. Az Airbnb 2018-as 5 milliós kínálata mára több mint 8 millió ingatlanra nőtt 150 ezer desztinációban. Egy Harvard Business Review-tanulmány szerint az Airbnb a turisztikai központokban érdemben hozzájárul a bérleti díjak és ingatlanárak emelkedéséhez. Sok tulajdonos inkább a turisták számára kínálja kiadó lakását, mivel ez magasabb bevételt hoz, ami tovább szűkíti a helyiek számára elérhető lakásállományt.
A kormányok egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be: Spanyolországban több tízezer engedély nélküli rövid távú szállást töröltek, Barcelona pedig 2028-ig minden ilyen ingatlant eltüntetne a piacról. Ezek a lépések a szállodaiparnak kedvezhetnek, hiszen a szabályozás kiegyenlítheti a versenyfeltételeket.
Mit tehetnek a szállodák?
A hotelek számára az Airbnb-korlátozások új lehetőségeket jelentenek, de közben felelősségük is van a helyi közösségek felé. A szállodák segíthetnek a forgalom elosztásában azzal, hogy vendégeiket kevésbé zsúfolt helyekre irányítják, és autentikus, helyi élményeket ajánlanak. Ez nemcsak a vendégélményt gazdagítja, hanem a gazdasági hasznot is szélesebb körben osztja el.
A jövő kulcsa a turizmus „felértékelése”: a mennyiség helyett a minőség előtérbe helyezése, olyan vendégek vonzása, akik nagyobb hozzáadott értéket teremtenek a helyi gazdaság számára. Ez azonban kényes egyensúly: a szállodaiparnak egyszerre kell kiszolgálnia a költségérzékeny utazókat és a luxusigényű vendégeket, miközben segíti a fenntartható fejlődést.
Egyensúlykeresés a turizmusban
A turizmus aranytojást tojó tyúk, amelyet meg kell óvni – de nem minden áron. Ha sikerül olyan stratégiát kialakítani, amely egyszerre szolgálja a vendégek igényeit, a helyi közösségek érdekeit és a környezet védelmét, akkor kevesebb ok marad a tiltakozásra. Ha pedig a helyiek leteszik a vízipisztolyokat, az mindenkinek előnyére válik.
