Cannes kitiltja a nagy óceánjáró hajókat a francia Riviéráról

Cannes, a luxus és a filmfesztivál városa, régóta a mediterrán hajózás egyik kedvenc célpontja. Évente több százezer turista érkezik ide óceánjáró hajókkal, hogy egy napra felfedezzék a híres Croisette sétányt, a jachtkikötőt vagy a közeli Riviéra városait. Az utóbbi években azonban egyre többször került napirendre a kérdés: vajon a város elbírja-e a tömegturizmus nyomását?

A válasz most megszületett. A városvezetés 2026-tól nem engedi be a kikötőjébe az 1 000 főnél több utast szállító óceánjáró hajókat. A döntés elsődleges célja a túlzott turizmus visszafogása, valamint a környezetvédelem erősítése. Cannes ezzel a lépéssel egyértelműen a minőségi turizmus mellett tette le a voksát.

A kisebb hajók előnyben az óceánjárókkal szemben

A szabályozás azonban nem teljes tiltás: a kisebb, esztétikusabb és környezetkímélőbb hajók továbbra is kiköthetnek közvetlenül a városban. Ez azt jelenti, hogy a luxusjachtok, boutique hajók és kisebb, prémium kategóriás tengerjárók továbbra is szívesen látott vendégek lesznek.

A nagy óceánjárók viszont csak a parttól távol, a nyílt tengeren horgonyozhatnak. Onnan kisebb tenderhajók szállítják majd be az utasokat a kikötőbe. Bár ez megoldás a logisztikára, a város szimbolikusan is jelezte: nem kívánja többé fogadni a tízezres tömegeket egyszerre.

A környezetvédelmi szempontok

Az óceánjáró hajók óriási terhelést rónak a környezetre:

• jelentős a szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátásuk,
• a helyi levegőminőséget is rontják, amikor kikötőben horgonyoznak és tovább működtetik motorjaikat,
• a hulladék- és szennyvízkezelés szintén régóta vitatott kérdés.

Cannes döntése így egyben zöld fordulatként is értelmezhető, amely illeszkedik az Európai Unió és a mediterrán városok egyre szigorodó fenntarthatósági irányelveihez.

A turizmusra gyakorolt hatás

A város döntése rövid távon visszaesést okozhat a látogatószámokban. A nagy hajókkal érkező turisták gyakran csak egy napot töltenek a városban, viszont hatalmas tömegeket zúdítanak egyszerre a szűk utcákra és a tengerparti sétányra.

Ugyanakkor ezek a látogatók jellemzően kevesebbet költenek, hiszen a hajón étkeznek, és gyakran csak egy kávéra vagy apró szuvenírre van idejük. A helyi vendéglátósok és szállodások számára sokszor nem a mennyiség, hanem a minőség a fontosabb.

A szabályozással Cannes a magasabb költésű, prémium szegmens felé fordul, amely hajlandó hosszabb ideig maradni, szállodában megszállni, fine dining éttermeket kipróbálni, és a város kulturális programjaira is nyitott.

Nemzetközi trendek a túl-turizmus ellen – az óceánjáró hajók kitiltása élen jár

Cannes nincs egyedül ezzel a megközelítéssel. Az utóbbi években több város is lépett a túlzott hajóforgalom és a tömegturizmus ellen:

• Velence 2021-ben betiltotta a nagy óceánjáró hajók behajózását a történelmi lagúnába.
• Dubrovnik korlátozta a napi kikötői hajószámot, hogy elkerülje a város túlzsúfoltságát.
• Barcelona szintén szigorította a hajók kikötését a levegőszennyezés mérséklésére.

Cannes döntése tehát egy szélesebb körű európai trend része, amely arra törekszik, hogy a városok ne váljanak áldozataivá a turizmusnak, hanem annak tudatos alakítói legyenek.

Lehetőség a helyi szálláshelyek számára

A szigorítás elsőre visszalépésnek tűnhet, ám hosszabb távon új lehetőségeket kínálhat a helyi szálláshelyeknek és a vendéglátóiparnak. A kisebb hajókkal érkező, tehetősebb utazók nagyobb valószínűséggel foglalnak szobát egy boutique hotelben vagy egy luxus resortban, és akár több napot is eltöltenek a térségben.

Ez a változás különösen a fenntartható és élményalapú turizmus erősödését támogathatja, amely egyre keresettebb szegmens a nemzetközi utazási piacon. Cannes így hosszú távon nem veszít, hanem inkább nyerhet a döntéssel.

Cannes tehát új irányt mutat: a város nem a tömegre, hanem az élményre, a minőségre és a jövő fenntarthatóságára épít.

Forrás: The Times – Cannes bans big cruise ships, but ‘more aesthetic’ ones can stay