Kiemelt hírTrend

Erős forint, drágább Magyarország: kik veszítenek a turizmusban?

A forint erősödése első pillantásra kedvező gazdasági fejlemény: olcsóbbá válhatnak az importtermékek, mérséklődhetnek bizonyos költségek, a magyar utazók pedig kedvezőbb árfolyamon költhetnek külföldön. A turizmusban azonban már jóval összetettebb a kép. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamadatai szerint az euró április 1-jén még 382,52 forintot ért, április közepére viszont 364 forint közelébe került. Október 21-én 365,28 forinton állt a hivatalos árfolyam. A tavaszi fordulat tehát jelentős volt, bár az árfolyam azóta ingadozott is. A kérdés az, hogy a változásból ki profitál, és kinek kerülhet sokba.

A külföldi vendég szemében drágább lett Magyarország

Ha egy külföldi utazó euróban számolja a kiadásait, ugyanaz a forintban meghatározott szobaár erősebb forint mellett többe kerül neki. Egy 40 ezer forintos szoba például 400 forintos euróárfolyamnál 100 euróba kerül, 365 forintos árfolyamnál már közel 110 euróba. Ez önmagában mintegy 9,6 százalékos drágulás a vendég szemszögéből, még akkor is, ha a szálloda egyetlen forinttal sem emelte az árát.

Ha ehhez inflációkövető áremelések is társulnak, a változás még erőteljesebb lehet. A Hunguest Hotels vezetője a Portfolio októberi beszámolója szerint az erős forint és a hazai áremelések együttes hatását a külföldi vendégek számára akár 10 százalékot meghaladó drágulással hozta összefüggésbe. Ez versenyhátrányt jelenthet azoknak a szálláshelyeknek, amelyek elsősorban az ár alapján versenyeznek a környező országokkal.

A szállodák bevétele nőhet, a nyereség mégis csökkenhet

Az erős forint egyik kevésbé látványos következménye, hogy a külföldi vendégektől származó euróbevétel kevesebb forintot ér. Ha egy szálloda 100 ezer euró bevételt realizál, 400 forintos árfolyamon ez 40 millió forint, 365 forintnál viszont csak 36,5 millió. A különbség 3,5 millió forint, változatlan euróbevétel mellett.

Ez különösen azoknak a szállodáknak fájhat, amelyek költségeinek jelentős része forintban merül fel, miközben nemzetközi vendégkörből származó bevételük euróban értelmezhető. A hatás a jövedelmezőséget akkor is ronthatja, ha a vendégéjszakák száma nem esik vissza. Az EKB referenciaárfolyamán alapuló Bundesbank-adatok szerint 2026 áprilisában az euró havi átlagárfolyama 368,96 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 406,44 forinttal. Ez 9,2 százalékos csökkenés, ami azt jelenti, hogy az euróban keletkező bevételek forintra váltásakor – változatlan euróbevétel mellett – kevesebb forint realizálható.

A magyarok nyernek a külföldi utazásokon

A másik oldalon a magyar utazók járhatnak jól. Az erősebb forint olcsóbbá teheti az euróban vagy más devizában fizetendő szállásokat, éttermi számlákat és programokat. Emiatt egy horvátországi, olaszországi vagy osztrák utazás vonzóbbá válhat a belföldi pihenésnél. Ez nem jelenti azt, hogy minden magyar család külföldre indul, de az árfolyam növelheti a külföldi utak relatív vonzerejét.

Az MSZÉSZ októberi tájékoztatása szerint a tagszállodák visszajelzései alapján az erős forint a belföldi forgalom egy részét is külföldre tereli. A vidéki wellness- és családbarát szállodák ezért különösen érzékenyek lehetnek erre a folyamatra: számukra a magyar vendégek sok esetben meghatározó keresleti csoportot jelentenek.

Mit mutatnak a vendégforgalmi adatok?

A KSH szerint 2026 augusztusában a turisztikai szálláshelyeken 7,3 százalékkal kevesebb vendéget regisztráltak, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 5,8 százalékkal csökkent. A külföldi vendégek száma 13 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 9,3 százalékkal esett vissza.

Ezek az adatok figyelmeztetőek, de önmagukban nem bizonyítják, hogy a visszaesést az árfolyam okozta. A keresletet a nemzetközi gazdasági környezet, az utazási szokások, az árak, a közlekedési lehetőségek és az összehasonlítási alapot jelentő tavalyi események is befolyásolják. A forint erősödése ugyanakkor olyan tényező, amely a külföldi vendégek számára drágíthatja a magyarországi tartózkodást.

Nem minden szálloda veszít ugyanannyit

A fővárosi szállodák helyzete eltérhet a vidéki szálláshelyekétől. Budapest nemzetközi rendezvényekkel, konferenciákkal és kulturális programokkal képes keresletet teremteni, ami részben ellensúlyozhatja az árfolyamhatást. A kisebb települések és a belföldi vendégekre támaszkodó wellness-szállodák mozgástere szűkebb lehet, ha a magyar utazók egy része inkább külföldön költi el a pénzét.

Az erős forint tehát nem egyformán érinti a turizmus szereplőit. Előnyhöz juthatnak az importot használó vállalkozások és a külföldre utazó magyarok, miközben a külföldi vendégekre építő szállodák forintban számolt bevétele csökkenhet, a belföldi szálláshelyek pedig keresletet veszíthetnek. A döntő kérdés nem pusztán az árfolyam szintje, hanem az, hogy a szolgáltatók mennyire tudják megőrizni árversenyképességüket és nyereségességüket egy gyorsan változó gazdasági környezetben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük