Nem hozzák a várt hatást a túlturizmus elleni intézkedések
Európa-szerte próbálnak gátat szabni a túlturizmusnak, de a szállodai mutatók azt jelzik: az utazási kedv továbbra is töretlen.
A világjárvány után újraéledő utazási kedv már 2023-ban komoly nyomást helyezett Európa népszerű úti céljaira. A zsúfolt utcák, a telített múzeumok és a helyiek tiltakozásai nyomán számos város kísérletet tett arra, hogy visszafogja a turisták áradatát. Velence például bevezette a napi belépődíjat a városba. Amszterdam szigorított a hajós kirándulásokon, és több helyen is emelkedtek az idegenforgalmi adók.
A STR legfrissebb, 2024-es adatai azonban arra világítanak rá, hogy ezek az intézkedések csak korlátozott hatékonysággal bírnak. A nyugati európai régió szállodai foglaltsága elérte a járvány előtti szintet, a turizmus a GDP 10%-át adja, és a szállodákban továbbra is kiemelkedően magas a foglaltság. Edinburgh, Dublin és London például kiemelkedő számú „kompressziós éjszakát” regisztrált – ez a kifejezés a közel teltházas napokra utal.
Töretlen kereslet, emelkedő árak
A magas foglaltság az árakra is erőteljesen hatott. Az átlagos napi szobaár (ADR) számos piacon meredeken emelkedett. A leglátványosabb növekedés Athénban, Velencében, Lisszabonban és Londonban tapasztalható, ahol a szállodai árak egyenes arányban nőttek a foglaltsággal.
Ugyanakkor nem mindenhol tudják érvényesíteni az árprémiumokat. A szabadidős utazók árérzékenysége miatt több szolgáltató – különösen a középkategóriás szegmensben – kénytelen volt mérsékelni az emeléseket, hogy ne veszítsen vendégeket. Ez különösen fontos szempont azokban a városokban, ahol a belföldi és rövid távú utazások dominálnak.
A túlturizmus elleni fellépés nem csökkentette a látogatószámokat
Annak ellenére, hogy egyre több város vezette be a turistákat célzó adókat vagy szabályozásokat, az utazók száma nem csökkent – sőt. Velencében például az új, 5 eurós belépődíj sem tartotta vissza a látogatókat. Amszterdamban, ahol korlátozták a hajós túrákat és a rövid távú lakáskiadást, szintén emelkedtek a vendégéjszakák számai.
A trendek azt mutatják, hogy a korlátozások inkább szimbolikus és gazdasági jellegűek – például többletbevételt termelnek –, mintsem valóban visszafogják az utazók számát. Az STR szakértői szerint ez arra utal, hogy az utazók többsége hajlandó elfogadni a pluszköltségeket és a korlátozásokat, ha cserébe eljuthat a vágyott célállomásra.
Erős év elé néz az európai szállodaipar
2025-re a legtöbb európai piac további növekedést vár a foglaltsági mutatókban. Az előrejelzések szerint a turizmus folytatja növekedési pályáját, különösen azokban a városokban, amelyek diverzifikált kulturális kínálattal, jó közlekedéssel és nemzetközi láthatósággal bírnak.
Mindez azt jelenti, hogy bár az overtourism problémája továbbra is valós, a kereslet erősödik, és a szállodaipar egyelőre a nyertese ennek a trendnek. A kihívás tehát az, hogyan lehet a növekedést fenntartható keretek között tartani – úgy, hogy közben a helyiek érdekei és a turisztikai szektor gazdasági céljai is érvényesüljenek.
