Katasztrófaturizmus: Az Etna kitörésének hatása
2025 februárjában ismét kitört Európa egyik legaktívabb tűzhányója, az Etna. A látványos természeti esemény nemcsak a geológusok és kutatók figyelmét keltette fel, hanem több ezer turistát is Szicíliába csábított – sokakat közülük kifejezetten az élményvadászat vezérelt. Ez az eset újra ráirányította a figyelmet egy kényes, ám gazdaságilag releváns jelenségre: a katasztrófaturizmusra. Cikkünk nem is lehetne aktuálisabb, hiszen a vulkán 2025. május 13-án éjjel ismét kitört.
A látványosság árnyoldala
Az Etna februári aktivitása során több turista figyelmen kívül hagyta a hatósági figyelmeztetéseket, elzárt területeken gyalogolt, és ezzel akadályozta a mentőegységek munkáját. A hegyi mentők nyilatkozatai szerint ez nemcsak veszélyes, hanem etikailag is kérdéses – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az esemény veszélyezteti az ott élők életét és megélhetését.
A katasztrófaturizmus paradoxona
A katasztrófaturizmus nem új jelenség.
A kitörés idején és azt követően La Palma szigete jelentős figyelmet kapott, ami növelte a turisták számát. Az ASHOTEL (Asociación Hotelera y Extrahotelera de Tenerife, La Palma, La Gomera y El Hierro) adatai szerint 2022 augusztusában a szállodai kihasználtság 90,9%-ra emelkedett, főként spanyol belföldi turisták révén.
A vulkánkitörés során a repülőjegyek ára is jelentősen megemelkedett. Egyes turisták akár 500 eurót is fizettek a jegyekért, amelyek normál körülmények között 60 euróba kerültek volna.
A 2025-ös Etna kitörése is hasonló hatást gyakorolt a turizmusra. Több ezer turista érkezett, hogy megtekintse a látványos eseményt, ami zsúfoltságot és közlekedési problémákat okozott. A helyi hatóságok figyelmeztettek a veszélyekre, mivel a turisták jelenléte akadályozta a mentőszolgálatok munkáját.
Bár konkrét szállodai foglalási adatokat nem közöltek, a turisták tömeges érkezése valószínűsíti a szálláshelyek iránti kereslet növekedését.
Rövid távú haszon, hosszú távú kockázat
Bár az események rövid távon javítják a térségi szállodák és vendéglátóhelyek bevételeit, hosszú távon kérdéses, hogy ezek a „szenzációs” látogatások valódi turisztikai értéket teremtenek-e. A kontrollálatlan turizmus erodálhatja a helyiek életminőségét, valamint a térség környezeti és kulturális örökségét is.
Tanulságok és jövőkép
Ahhoz, hogy a katasztrófaturizmus fenntartható módon váljon részévé a turisztikai stratégiáknak, elengedhetetlen a hatóságok és turisztikai szolgáltatók együttműködése. Szükség van tudatos kommunikációra, látogatói edukációra, és a helyi közösségek érdekeinek előtérbe helyezésére.
Az Etna példája világosan mutatja, hogy a természet – még a pusztító erejében is – képes turistákat vonzani. A kérdés az, hogyan fordítható ez a figyelem felelősségteljes, fenntartható és hosszú távon is értékteremtő turizmussá.
